Előzőleg megírtam gyakorlatilag a nagy semmit, azaz hogy napkollektor meg fittyfene, bár nem tudom minek, százezer másik weboldal után, na mindegy senki nem kényszerített. Aztán meg átvettük hogyan is készítettem el a barkácsnapkollektorom külső részét, behoztuk a felmelegedett vizet (hogy hogyan, azt később), és most lássuk a bojlert. Azaz puffertartályt mert az elegánsabban hangzik. Itt is csak ismételni tudom magamat,
nézz utána a neten, százféle megoldás létezik, a legprofibb többszázezres hőcserélős gyári puffertartályoktól, ügyes mesteremberek által rézcsőből tekert, jófogáson hirdetett Hajdú bojlerbe építhető házi hőcserélőjéig, a lehetőségek adottak. Megjegyezném, hogy az esetenként több mint húszezer forintot a meghirdetett, spirálba feltekert kb 3 méteres rézcsődarabért kicsit túlzásnak éreztem, még ha amúgy a rézcső nem olcsó mulatság. Úgy gondoltam, aki maga épít egy napkollektoros rendszert, és ezért kibelezi a hajdú bojlerét, az talán rézcsövet is meg tud tekerni csigába’. Na mindegy. Szóval végeredményként a hőcserélőn keringtessük át a meleg vizet a bojlerben tárolt használati melegvízbe. Ennek ugyaz az elve, mint ahogy az elektromos fűtőspirál a vizben ázva felmelegíti azt. Tehát ilyen esetben, akár házi barkács, akár profi tartályról van szó, annak 4 csöve van: a használati melegvízhez egy hidegvíz be(1), melegvíz ki a csapokhoz(2), valamint a másik kettő, ami a napkollektor felől hozza a megelegvizet(3), és ami oda viszi ki a felmelegítendő hidegebb vizet(4). Remélem érthető. Ha valaki nem vesz százezerér’ profi puffertartályt, és a gyári bojlerét sem akarja megbuherálni (pedig bizony meglehet azt, nagyonis hatékonyan és teljesen biztonságosan is), akkor lehetősége van külső hőcserélőt is beszerelni, a csőrendszerébe, de akkor két keringtető szivattyú kell. Ez, aki ért hozzá, tudja mit jelent, aki meg nem, azt nem akarom a részletekkel tovább fárasztani, még a végén elkattint. 🙂 Ha pedig tényleg érdekel, írj üzenetet emailban, vagy akár itt, segítek. Ebben az esetben, és persze, ha a bojlerben van a hőcserélő akkor is, lehetőség van a napkollektor felé keringtetett kimenő (zárt) ágat fagyállóval feltölteni, így az egész rendszer télen sincs veszélyben, ami sima víz esetén nem mondható el. Ha tisztán vizet keringtetünk kifelé, azt télen le kell engedni, mert a külső egység bizony szétfagyhat!
Az enyém is ilyen leengedős lett, de nem csak ezért. Mivel – ahogy már írtam – ez csak egy kis kísérleti rendszer volt, nem ruháztam be új puffertartályra (értsd: bojlerre), a meglévőnél viszont csak annyi lehetőségem volt, hogy egy plusz csőcsonkot tudtam belehegesztetni az aljára, így viszont trükkös visszacsapószelep-rendszeren át, én bizony egyenesen a használati meleg vizet nyomtam ki a tetőre melegedni. Ez az egyetlen része a rendszernek, ami nem igazán ideális megoldás, főleg hogy így télire tényleg le kell választani, és a kültérit leengedni. Ez persze mondjuk egy nyaralónál, amit amúgy is víztelenít az ember télire, egyáltalán nem gond. Előnye viszont (ha nagyon akarunk találni) annyi, hogy abszolút semmi veszteség sincs, ami viszont bármilyen hőcserélős megoldásnál, ha minimálisan is, de fennáll. Mindazonáltal, ha egy végleges, hosszú távú rendszerben gondolkodnék, természetesen csakis hőcserélő+fagyálló rendszerben tenném azt. Jelen, konkrét esetben, a házam vízellátását egy szivattyú (hidrofór) biztosítja fúrott kútról, ami természetesen a meleg vizes csapok nyitására is elindulva, a bojlerbe is nyomja a vizet, ígyhát ezt kellett összhangolni a napkollektor felé automatikuson induló és megálló keringtetőszivattyúval a már említett visszacsapószelep-rendszer által. Kicsit aggódtam a tervezéskor hogy hogyan fog ez működni gördülékenyen, hisz lássuk be azért ez egy kicsit félmegoldás, de (szinte) meglepetésemre fényesen bevált az egész rendszer, semmi fennakadás nem volt egyetlen másodpercig sem a közös vízkörből adódóan, és ami a lényeg, hogy a használat során, ahogy nyitottam, zártam a csapokat, azaz mosogattunk, tusoltunk, wc-t húztunk, indult, megállt a hidrofór szivattyú, random indult-megállt a napkollektor keringetője is, persze a napsütés függvényében, viszont mindebből a használat során (pont az elképzeléseimnek megfelelően) gyakorlatilag egyálatlán semmit nem lehetett észrevenni, csak hogy mindig volt melegvíz – ingyen. (Ugye eltekinthetünk a 30 Wattos keringetőszivattyútól? Köszönöm.)
Kint is vagyunk, bent is vagyunk, a következő bejegyzésben jöjjön a kapocs a kettő között…
